A múlt héten arról meséltem, hogyan is működik a storytelling, ha egy rakás száraz adatból kell kiindulnod.
Hoztam néhány példát, hogy hogyan csinálják mások.
De téged nyilván az érdekel, hogyan csináld te magad.
Ezért most lépésről lépésre végigmegyünk a legutóbb leírt folyamaton: megmutatom, hogyan keress adatokat, hogyan válogasd ki a számodra relevánsakat és hogyan kreálj belőlük sztorit.
Idézzük fel gyorsan, mik az adatvezérelt történetek létrehozásának lépései:
- Keress egy olyan témát, ami érdekes lehet a közönségednek.
- Gyűjtsd össze az elérhető legérdekesebb adatokat. (Így gyűjts információkat.)
- Válogasd ki azokat, amelyek segítenek egy összefüggő történetet elmondani.
- Dolgozd fel őket könnyen értelmezhető és kreatív formában.
Így lesz egy érdektelen adatból értékes tartalom. (Köszi, Wikipédia)
Kezdjük az elején.
Hogyan keress témát?
Nehéz feladat, mi sem véletlenül igyekszünk segíteni benne annak, aki tartalomkészítésre adja fejét (és cégét).
Nyilván olyasmit akarsz feldolgozni, ami a potenciális vásárlóid számára érdekes ésvagy hasznos lehet.
Az adatvezérelt történetmesélés ideális arra, hogy a THINK klaszterbe tartozó, edukálandó vásárlókat célozd, akiknek még nincsen vásárlási szándékuk, az adott téma azonban releváns a számukra (és később vásárlási szándékuk lehet).
Tegyük fel, hogy edzőtermet működtetsz.
Szeretnél több vendéget, és azokból is lehetőleg olyanokat, akik személyi edzőt kérnek. Ehhez bizalom kell: azért fordulunk szakemberhez bármilyen téren, mert megbízunk a tudásában és tapasztalatában. De akiről semmit sem tudunk, abban (még) nem is bízunk meg.
A célcsoportodba tartoznak, akik:
- az edzőteremhez közel vannak, legalábbis ugyanabban a városban, és
- érdekli őket az egészséges életmód.
(Az első szemponttal egy más alkalommal foglalkozunk. Izgi lesz!)
Az tehát, aki egészségesen szeretne élni, előbb vagy utóbb találkozik az étrend-kiegészítőkkel. Az egyszerű vitaminoktól a testtömegnövelőkig bármi lehet ez, a lényeg az, hogy el kell majd gondolkodnia azon, hogy kell-e ilyeneket szednie, valóban pozitív hatással lesznek-e rá és így tovább. Az is döntés, ha nem szed semmit (de annyira szaturált a piac, hogy ezt a döntést aktívan meg kell hoznia).
Maguktól nem fogják tudni a választ, tehát nyilván rákeresnek majd a neten.
Ez nagyrészt különféle reklámokhoz fogja őket vinni: céges oldalakra, webshopokba, ahol le akarják nyomni a torkukon (a szó szoros értelmében) a különféle termékeket.
De a reklámszövegektől, a hangzatos szlogenektől és a dobozra nyomott kockahasaktól még nem fogja megtudni, melyik szer biztonságos, vagy egyáltalán pont neki melyiket érdemes szednie.
Felmész egy olyan fórumra, ahol a közönséged beszélget, egymástól kérdez, és bumm, témaötletek.
A témád tehát már meg is van: egy olyan anyagot akarsz készíteni, amely az étrend-kiegészítőkkel foglalkozik, és valamilyen támpontot ad mindazoknak, akiket ilyen kérdések kínoznak. Ha jó választ adsz a kérdéseikre, máris úton vagy a szakértői státusz és a bizalom felé.
Bármilyen más esetben hasonlóan kell eljárnod: gondolkodj el azon, hogy a célközönséged különféle csoportjai milyen kérdésekre keresnek rá.
- Ha tárhelyszolgáltató vagy, írhatsz arról, hogy miért fontos a rendelkezésre állás.
- Ha fodrász, akkor arról, hogy az ilyen-olyan szerek milyen hatással vannak a hajra. (Tudtad, hogy nem tudunk hajat mosni sem? Egyik videónkból kiderül, miért. Működött, ügyfeleket hozott.)
- Ha irodaszékekben utazol (már nem szó szerint, hanem üzletileg), akkor arról, hogy az ergonomikus kialakítás pontosan milyen hatással van az egészségre, vagy hogy milyen reális élettartam várható el az egyes irodabútoroktól.
Ez az ötletelés (amelyet kutatással is megtámogathatsz, például a kérdés-válasz oldalakat vagy szakmai csoportokat, fórumokat figyelve) a legkönnyebb része a folyamatnak.
Ezután ugyanis bele kell ásnod magad az adatbázisokba.
Honnan lesznek adataid?
Előfizetői tartalom
Kattints a gombra és olvasd el, hogy mi mindent tartalmaz az előfizetés, miért éri meg és miért nem akarsz ebből kimaradni.