A reklámokban nem bízol, a médiában finnyásan válogatsz, a Facebookon álhírek lepik el az idővonalad.
A közönséged ugyanígy gondolkodik.
Gyakorlatilag sem a reklámok, sem más branded tartalom nem lesz hiteles addig, amíg egyedül csinálod, mert olyan, mint amikor egy párt plakátokat rak ki arról, hogy ők mennyire jók. A törzsszavazóknak felesleges, mást aligha győz meg.
Hogy mi akkor a megoldás? Nem új a technika: be kell vonnod a közösséget.
Sajnos nem tudom neked megmutatni, hogy a magyar lakosság jelenleg mennyire bízik a marketingesekben, ugyanis legnagyobb döbbenetemre ilyen kutatás úgy tűnik, nem készült az elmúlt egy évben. Minden Google-varázslatot bevetve egy 2013-as reprezentatív felmérést sikerült előásnom, de ez is elég beszédes.
Az NRC akkor úgy mérte, hogy 78% szerint minimum a fele hazugság annak, amit egy marketinges állít, további 20% szerint néha hazudnak. Eközben a média megítélése, bár katasztrofális, ennél azért sokkal jobb volt.
A felmérés akkor arra is rámutatott, hogy minél magasabb fokú végzettséggel rendelkezik valaki, annál bizalmatlanabb a marketinggel szemben.
Érdemes itt idéznem a kutatást megrendelő cég, a PS:PRovocative ügyvezetőjét, Petrányi-Széll Ritát:
„A probléma az értékesítésorientált kommunikációban rejlik, és abban, hogy a médiumoknál ma kevés erőforrás áll rendelkezésre az értékes sztorik részletes kibontására.”
A Vatera és az eNET frissen publikált közös kutatásából kiderül, hogy az online vásárlók 64%-a csak azután szeret fizetni, hogy a megrendelt terméket kézhez kapja, ami nem éppen az általános bizalom jele (bár sok válaszadó azt állította, ez inkább kényelmi szempont).
A helyzet globálisan sem jobb ennél. Az Egyesült Államokban például a szavazók 69%-a szerint hazudik a média (Media Research Center & YouGov).
Az online hirdetések iránt pedig szintén hullámzó érzelmeket táplálnak a fogyasztók.
Kiben bízunk akkor? A kormányban, a médiában, a brandekben, a reklámokban nem.
A válasz adott: leginkább egymásban.
Az Olapic kutatásából a Kontent Magazin Traffic&Conversion Summit-különszámához készítettünk egy hasznos infografikát.
Ez már egy másfajta bizalom kora
A három leghitelesebb hirdetésformából kettőt már tavaly is a vásárlói vélemények adtak – az ismerősök véleményei és az online olvasott értékelések. A szerkesztőségi tartalmak csak negyedik helyre futottak be.
Ezt a két formátumot számos másikkal együtt hívjuk user-generated contentnek (UGC). Az ilyen felhasználói tartalmak közé tartozhatnak:
- hozzászólások (fórumban, Facebook-csoportban)
- válaszokban adott ajánlások (pl. a Quorán vagy a Gyakorikérdéseken)
- termékértékelések (egy webáruház termékoldalán, például az Amazonnál)
- applikációkon keresztül adott értékelések (mint az Ubernél)
- a megosztott videók (pl. terméktesztek vagy unboxingok)
- a megosztott fotók (Instagram!)
- a blogokon vagy máshol közzétett történetek
- az e-mailben küldött ajánlások
- a word of mouth, vagyis a szóban átadott vélemények
- a videojátékokhoz készített modok (lásd a GTA-t, amelynek kiadója épp a napokban haragította magára minden rajongóját)
- egy tréningen vagy konferencián készített jegyzetek
Naphosszat sorolhatnám. Nem is az a lényeg, hogy hány típusa van, hanem az, hogy mihez kezdesz vele.
Ezek a tartalmak ugyanis a vásárlód szemében sokkal nagyobb hitellel bírnak, mint a sajátjaid.
Akármennyire profin alkalmazod is a befolyásolási technikákat, akármilyen ügyesen mutatod be az előnyöket és ösztönzöl cselekvésre, a vásárló tudni fogja, hogy az adott tartalmat vagy hirdetést te készítetted. Te pedig abban vagy érdekelt, hogy eladj neki, ami feltételezi, hogy a pozitívumokra fókuszálsz.
Lehet, hogy a landing oldalon sorra veszed a negatívumokat, a lehetséges kifogásokat is. Mondjuk leírod, hogy kezdők nem tudják használni a szoftvered, hogy a ruháid nem bírják jól az esőt, hogy szívbetegeknek nem jó a szaunád.
Mindezek után a vásárlóban még mindig ott motoszkálhat az érzés, hogy csak nem mondtál el mindent.
Úgyhogy rákérdez, utánanéz, mielőtt vásárolna.
Ezen a ponton feltételezni fogom, hogy a terméked ténylegesen egy jó termék. Ha nem az, nem segíthetek – és nem is szeretnék. A cél nem az, hogy te értékteremtés nélkül meggazdagodj, hanem hogy jobbá tedd a vásárlód életét a termékeddel – amivel profitot realizálsz.
A problémát különféle módszerekkel kezelheted.
1. Vond saját csatornáidra
Előfizetői tartalom
Kattints a gombra és olvasd el, hogy mi mindent tartalmaz az előfizetés, miért éri meg és miért nem akarsz ebből kimaradni.