A ContentTECH Summit 2019 első napjának második előadását Andy Crestodina (az Orbit Media CMO-ja és társalapítója) tartotta 9 Tips for Setup, Analysis and Team Collaboration címmel.
Az előadás tanulságaiból kiemeltem a legfontosabb állításokat, amely az alapszintű analitikusból haladót formál, majd ezeket néhány olyan tudományos tézissel egészítettem ki, amelyek az elkövetkezendőkben rengeteget segíthetnek neked abban, hogy pontosabb és használhatóbb mérési eredményeket nyerj ki az analitikádból, mint eddig (akkor is, ha korábban nem is foglalkoztál ilyesmivel).
Az első blokkban elmélkedünk egy kicsit, majd ha ezzel lefektettük az alapot, megnézzük, mik azok az alapvető mérési hibák, amelyeket a legtöbben éppen azért nem tartottak eddig hibának, mert nem voltak tisztában azzal, hogyan csapják be őket a mért eredmények.
Miért fogadjuk el tényként a téves információkat?
„Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok.”
Ezzel a Churchillnek tulajdonított idézettel bizonyára találkoztál már korábban. A szállóigével kapcsolatban pusztán annyi a probléma, hogy nagy valószínűséggel nem Churchilltől származik.
És ez éppen ennyire igaz a következő, Einsteinnek tulajdonított mondatra is: „Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.”
És hogy ebből milyen következtetésre juthatunk?
Semmiképpen sem arra, hogy ezek a mondatok haszontalanok vagy igazságtartalmukat tekintve hamisak lennének. Mindössze arról van szó, hogy nagy gondolkodók, híres emberek mondatait szívesebben véljük igaznak, az agyunk pedig könnyen párosítja az idézetet akár azon személyek nevével is, akik száját az adott mondat feltehetőleg sosem hagyta el.
És hasonló a helyzet a sokásággal is. Azokat a következetéseket is szívesebben ítéljük meg igaznak, amelyeket nagyobb számú eredmény vagy statisztikus igazol – vagy épp azokat, amelyek a mi eredményeinket vagy feltételezéseinket támasztják alá, de ez más témakör.
Pedig az igazság (hiába áll éppen szemben a többség véleményével) köszöni szépen, jól van, és nem veszítette el igaz mivoltát csak azért, mert a számok és az ebből levont következtetések nagyobb arányban mutatnak a vele ellenkező irányba. (Röviden: attól, mert valamit igaznak tart a többség, attól még lehet hamis, és fordítva.)
Bár az tény, hogy ha egy jelenséget végtelen számú mintavétel során vizsgálhatnánk, a mintavételi nagyság miatt valóban megtudhatnánk, mi a pontos igazság. Mivel azonban a marketingben (és a valóságban) erre vajmi kevés esélyünk van, más módszerekhez és eszközökhöz kell folyamodnunk.
Hogyan dolgozik a számokkal az emberi agy?
Előfizetői tartalom
Kattints a gombra és olvasd el, hogy mi mindent tartalmaz az előfizetés, miért éri meg és miért nem akarsz ebből kimaradni.