Több mint négy éven át vezettem egy nyelviskola blogját, mielőtt a Kreatív Kontroll leigazolt.
Erre az időszakra úgy tekintek, mint a szövegírói inaséveimre, hiszen korábban csak amatőr műkedvelőként és viszonylag keveset írogattam. (Tudatos szóhasználat, mert a szövegírás is a tudatossággal kezdődik, aminek akkoriban híján voltam.)
Ez volt az első komolyabb megbízásom, ahol nyomás alatt, állandó teljesítménykényszerben, külső segítség nélkül és feszített tempóban kellett dolgoznom.
Zöldfülűként ültem le megírni az első blogbejegyzésemet és egy 633 publikált cikket számláló tartalomkincstár szerkesztőjeként ütöttem le az utolsó karaktert.
Hogyan építettük fel Magyarország legnagyobb nyelvtanulási blogját, amely még most is hetente legalább 2-3 cikkel frissül? Milyen munkafolyamat mentén szerveztük a tartalomelőállítást? Hogyan kerültem el (hosszú ideig) a kiégést és miért oltottam be kontentkultúrával a szervezetet?
És mi volt a legfontosabb szakmai tanulság, amit a 424 blogbejegyzés megírásából vontam le?
A válaszokat megtalálod ebben a cikkben.
